ül [2]
ül [2] tárgyas ige -t, -jön, (régies) üll -t v. -ött; -ni v. -eni [e] (választékos)
<Ünnepi alkalmat> ünnepel, rendsz. másokkal együtt; <ünnepi cselekményt> ünnepélyesen megtart, rendez. Diadalt, évfordulót, győzelmet, lakodalmat, lakomát, tort, ünnepet ül; → orgiát ül v. orgiáit üli vmi. Nosza hát, nagy torral a győzelmét üllik. (Arany János) Jókai 1895. február 19-én hetvenéves születésnapját ülte a Bajza utcai házban. (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: megül.
ület. ige
