1. Tőkére erősített zömök acéltömb, amelyen kovácsok v. lakatosok kalapáccsal izzó vasat alakítanak, formáznak. Bádoghajlító, egyszarvú, homorú, kétágú, rovátkás, szarvas üllő. Cseng az üllőn a kalapács. A kovács a tüzes vasdarabot az üllőre tette. A kasza kalapálásához kis üllőt használnak. A szikrák úgy pattognak a kályhában, mint mikor a kovácsok verik, bim-bam, a vasat az üllőn. (Gelléri Andor Endre)
2. Palafedő munkások szerszáma, amelyen a lapos fejű szeg végét elverik.
3. (bonctan) A három hallócsontocska közül az üllőhöz hasonló alakú középső csont, amely a dobhártya rezgését a kalapácstól átveszi, és a kengyelnek továbbítja; üllőcsont (incus).
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.