ütemez
ütemez [e-ë] ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
1. tárgyas Ütemez vmit: vmely verssornak v. zenei részletnek ütemét ütögetéssel v. élesen tagolt hangoztatással jelzi; ütem szerint tagol vmit. Ütemezd ezt a verset! Nem jól ütemezi az éneket. Fürgén ütemezve iramlik a dal. (Tóth Árpád) || a. (tárgy nélkül) Énekléskor a kezetekkel ütemezzetek! Versmondás közben ütemezz is dobbantással!
2. (átvitt értelemben, 1945 után, választékos) <Nagyobb vállalkozásban> a részletfeladatok, munkálatok sorrendjét, időpontját megállapítja, őket nagyobb időegységekre elosztja. A vezetőség megfelelően ütemezte a feladatok elvégzését.
Igekötős igék: beütemez; végigütemez.
ütemezés; ütemezett; ütemező; ütemeztet.
