üzletkötő
üzletkötő főnév (1945 után, kereskedelem)
<Külkereskedelmi vállalatnál> nagyobb szakismerettel, jártassággal és üzleti tapasztalattal bíró alkalmazott, aki külföldi vállalat(ok) megbízottaival való tárgyalás(ok) útján bizonyos árucikk(ek)re vonatkozó adás-vételi megállapodást előkészít (és megköt), s a lekötött üzlet lebonyolítását irányítja. Az egyiptomi gyapot behozatala ügyében üzletkötőnk fog tárgyalni.
üzletkötői.
