vágyik
vágyik ige -ok v. (választékos) -om; -sz v. -ol; -tam, -ott; -nék v. (ritka, választékos) -nám; -nál, -na v. (ritka, választékos) -nék; -jon v. (ritka, választékos) -jék; (régies) vágy (kissé választékos)
1. tárgyatlan Vágyik vmire, vkire: sóvárogva kíván vmit, vkit. Nyugalomra, szerelemre, pénzre, a máséra vágyik. Szülőhelyem, Szalonta, | Nem szült engem szalonba; Azért vágyom naponta Kunyhóba és vadonba. (Arany János) [Emlékezés Táncsics Mihályra.] Kend új rendet akart … | Mi más rendre vágyunk. (Ady Endre) S az én sorsom? Néhány szomoru lánynak És fáradt úrnak megtetszik a lelkem Egy-két percre; s únottan és betelten Eldobnak s hűs klasszikusokra vágynak. (Tóth Árpád) Szent az ember … Ki a sötét odukból fényre vágyva, Majd győzni fog a földön nemsokára! (Juhász Gyula) || a. tárgyas (főnévi igenévvel) Vágyik vmit tenni. Ne zugjatok olyan nagyon, Azt üzeni az uraság, Mert lefekütt, alunni vágy. (Petőfi Sándor) Ah, mint vágytalak én kebelemre tűzni. (Tompa Mihály) || b. tárgyatlan és tárgyas Vágyik vki, vmi után v. (ritka) vkit, vmit: vágyódik utána, vágyat érez iránta; kívánja vkinek, vminek a közelségét. Mit kezdtem volna, vágyva vágytalak | Már. – Hagyd ezt Zsigmond. (Madách Imre) A halállal nem nagyon sok baja van [a szegénynek] … Olykor vágyja is a távozást. (Tömörkény István) || c. tárgyatlan Vágyik vhova: vágyódva kívánkozik vhova menni, eljutni. Falujába, Olaszországba vágyik. Fáradt lelkem égbe, Testem földbe vágy. (Csokonai Vitéz Mihály)
2. tárgyatlan Nagyra vágyik: nagyra tör, nagy céljai vannak.
Igekötős igék: elvágyik; hazavágyik; idevágyik; kivágyik; odavágyik; visszavágyik.
vágyó; vágyott.
