vakablak
vakablak [k-a] főnév
Ablakhoz hasonló formájúra alakított mélyedés v. üreg, fülke a falban. A ház elülső részén vakablak volt. Szerszámait egy vakablakban tartotta. Nyúltam a könyveim után, melyek egy vakablakban hevertek. (Mikszáth Kálmán) Szóláshasonlat(ok): világos, mint a vakablak: a) (gúnyos) éppen nem világos, hanem nagyon is zavaros, érthetetlen; b) (bizalmas, tréfás) olyan, amin nem érdemes töprengeni; nyilvánvaló, könnyen, magától érthető.
vakablakos.
