vakmerőség

Full text search

vakmerőség [e] főnév -et, -e [ë, e] (gyak. rosszalló)
1. (csak egyes számban) A vakmerő melléknévvel kifejezett tulajdonság v. magatartás; nagy, túlzott bátorság, merészség. Bámulatos, elképesztő, eszeveszett, esztelen, halálmegvető, hihetetlen, hősies, lélegzetelállító vakmerőség. Odáig merészkedett vakmerőségében, hogy … Hallatlan vakmerőséggel támadott.  A kukoricásokból nyulak ugráltak ki szemtelen vakmerőséggel. (Mikszáth Kálmán) || a. Vkinek, vminek a vakmerősége: vkinek, vminek a vakmerő volta. Szavainak, viselkedésének vakmerősége. Mindenkit elképesztett vakmerőségével.  Ellenségeim nem tudták megbocsátani a toll vakmerőségét. (Tolnai Lajos)
2. Vakmerő tett. Ez vakmerőség! Hogy követhettél el ilyen vakmerőséget?  De a vitéz ember nem ugy ijed ám meg Hogy: no, rugjad a port, szaladj el, ne állj meg! | Hanem veti fejét oly vakmerőségre, Amitől maga is csak elszörnyed végre. (Arany János)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi