vályú

Full text search

vályú [ú v. u] főnév -t, -ja, (tájszó) válu
1. Hosszában kivájt fatörzs, ill. deszkából v. cementből hasonló alakúra formált gazdasági felszerelési tárgy háziállatok, főleg nagyobb házi emlősök itatására és etetésére. Abrakoló, itató, közös, sózó vályú; kettős vályú; a disznó vályúja; a lovak, a marhák, a tyúkok vályúja.  Vályuhoz mék [= megyek], lovam inni kiván. (Petőfi Sándor) Válunál az ökrök szomjasan delelnek. (Arany János) [A disznó] az ólban fekszik, alatta …. szalma, előtte moslékos vályú. (Gelléri Andor Endre) || a. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) <Csak néhány szókapcsolatban:> (tömeges) étkezés. Vályúhoz tereli a népet; gyerünk a vályúhoz!; vályúra gyerekek!: gyertek enni, gy.!
2. (átvitt értelemben, ritka) Hosszú nyitott csatorna v. ilyen bevágás, vájat vmiben.
Szóösszetétel(ek): etetővályú.
vályús; vályúzat.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi