1. (történettudomány) Rendsz. állattenyésztéssel foglalkozó, állandó lakóhely nélküli nomád nép v. néptörzs. A honfoglaló magyarok vándornép voltak. Kezd kibontakozni a hegyszorosokból maga a vándornép zöme … (Jókai Mór) A vándornépeknél régi szokás, hogy a pártában maradt lányokat, özvegy asszonyokat a család férfitagjai vígasztalják. (Krúdy Gyula)
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Olyan emberek csoportja, akiket kenyérkereső foglalkozásuk vándorló életre kényszerít. Az ablakosok, üstfoltozók vándornépe; a sommás munkások vándornépe. Némely ember … vitába eredt, hogy ez a vándornép [= a vándorszínészek] … több becsületet érdemel. (Vas Gereben) || a. (átvitt értelemben,bizalmas v. választékos) Egy lakóhelyen sokáig maradni nem bíró, nyugtalan természetű, költözködni szerető személyek kisebb csoportja. A szomszédba helyét állandóan változtató vándornép költözött.
vándornépi; vándornépség.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.