védnök
védnök főnév -öt, -e [e]
1. Az a tekintélyes személy, aki erkölcsileg v. anyagilag támogat, pártfogol vkit v. vmely intézményt, testületet, mozgalmat, rendezvényt; patrónus, ill. patróna. Vmely egyesület védnöke. Felkérték, hogy legyen az irodalmi est védnöke. || a. (ritka) Az a jogi személy, amely vkit v. vmely testületet, mozgalmat pártfogásába vesz. Az Akadémia lett az országos ünnepség védnöke.
2. (politika) Az az állam, amely vmely gyengébb országot v. területet fennhatósága alá rendel, s azt protektorátusaként – lényegében gyarmatként – kormányozza; protektor.
3. (régies) Védőszent. Szent Györgyre! ki nemes Alsó-Fehér vármegyének védnöke … (Kemény Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): 1. védnöknő; 2. fővédnök.
védnöki.
