végette
végette [e-e], határozószó (személyragos) -m, -d, végettünk, -tek [ë], végettük v. (régies) végettök. Nyomósítva: ővégette, ővégettük.
1. A személyraggal megjelölt v. az előzményekből ismert személy végett (1b); érte. Sajnálnám, ha meghűtené magát végettem. (Jókai Mór)
2. (régies, ma kerülendő) A személyraggal jelölt v. az előzményekből ismert személy miatt; miatta. Az egész város trémában van végette [= a fiú miatt]. (Mikszáth Kálmán)
