végső

Full text search

végső melléknév és főnév (választékos)
I. melléknév végsőképpen [e], legvégső v. (ritka) legvégsőbb
1. Vminek a végén levő. Végső betű, sor, szakasz.  Már nekünk, a legvégső falatnál, fukarkodnunk kell. (Madách Imre) Te vagy minden dalom végső sora. (Reviczky Gyula) || a. Egy v. több sorozatot bezáró; utolsó a többi között; sorozatos cselekvést befejező <dolog, (ritka) személy>; legutolsó. A végső akkord ; végső erőfeszítés; végső ideje (van) vminek: ez az utolsó alkalom vminek a megtételére; végső védelem; a végső szó jogán: az utolsó szó jogán.  Zrinyi! dicsőségünk, végső daliája nevünknek … (Vörösmarty Mihály) Végső volt honában, Ki a szabadságért Hősi kardot ránta. (Petőfi Sándor) || b. Az élet végén lévő; a halál v. a pusztulás előtti utolsó. Vkinek a végső akarata ; végső kívánság; végső leheletéig ; végső rendelet .  A vitéznek öröm azérté Végső perce éltének, Hogy így vegyül vére s teste Szerettével szívének. (Kisfaludy Sándor) Őt nevezte ki végső rendeletébe gyámnak a nagyasszony… (Mikszáth Kálmán) Együtt kacagnánk végső búcsút intve, Meghalnánk együtt. (Ady Endre) || c. Végső erő: a még meglevő, maradék erő. Megfeszíti, összeszedi végső erejét.  Összeszedi végső erejét karjának, S új dühvel, erővel neki ront, neki sujt. (Gyulai Pál) || d. Olyan, ami után már semmi más nem következik. Végső búcsúzás ; végső ítélet ; végső nyugalom: örök nyugalom, halál; végső nyughely ; végső tisztesség .  Egy nyugalom vár, a végső. (Arany János)
2. Vmely dolog végének tekinthető, számító, vminek a végét, elmúlását okozó. Végső hanyatlás, pusztulás.  Láttam az életnek minden változását; Látom most napomnak végső hanyatlását. (Arany János)
3. (átvitt értelemben) Vminek a fokozásával tovább nem vihető: szélső. Elmegy a végső határig . Türelmünk elért a legvégső határhoz.  Soha életében beteg nem volt, s valószínű, hogy ha világháború nem jön, az emberi kor legvégső határáig él. (Móricz Zsigmond)
4. <Sorozatos cselekvésben> az utolsó és döntő. Végső diadal, győzelem, harc, viadal; végső fokon ítél vmiben; a legmagasabb, legilletékesebb fokon dönt, úgy, hogy nincs ellene fellebbezés; kimondja vmiben a végső szót: vmely vitás ügyben végérvényesen dönt.  Végső csapást mér a hős zordonan. (Tompa Mihály) || a. (átvitt értelemben) Olyan, amin többet már nem változtatnak; végleges. Végső ár.
5. (átvitt értelemben) <Több hasonló dolog közül> mindegyiken túl levő, valamennyi között a legigazibb, mindegyiket meghatározó. Végső cél, ok; végső fokon ( fok [2]); végső soron .
6. (átvitt értelemben, túlzó) Olyan, ami rendes körülmények között szóba sem jöhet, kerülhet; az összes képzelhető lehetőségeken túlmenő. Végső elkeseredés; végső esetben ; végső eszköz: olyan magatartás, viselkedés, amilyenhez az ember csak nagy szükségben folyamodik; végső kétségbeesés, menedék, szorultság, szükség. Végső esetben operációra van szükség. Metszéshez csak a legvégső esetben folyamodjunk.  Janka egész nap nem mozdult ki a lakásból, végső kétségbeesésbe került. (Móricz Zsigmond)
II. főnév -t, -je [e]
1. Az a dolog, állapot v. mozzanat, amely utolsónak következik be, és soha többet nem ismételhető. Végsőt hörög; végső(ke)t vonaglik; végsőt lehel v. sóhajt: meghal; végsőt lobban a tűz; (a) végsőig állja a helyét, kitart, küzd; a végsőt járja; a végsőket rúgja.  Végsőt mosolyga arcád s a halál Leszedte róla szép rózsáidat. (Vörösmarty Mihály) A jámbor asszony már a végsőt járta. (Jókai Mór)
2. Olyan lehetőség, mely csak a legszükségesebb, egészen rendkívüli esetre van fenntartva, amikor más lehetőség nincs hátra. Elkészül a végsőre: e. a halálra is; a végsőre szánja el magát: olyan elkeseredett lépésre határozza el magát, amit soha máskor nem tenne; a végsőre vetemedik; ha végsőre kerül a dolog: ha minden más lehetőség elesik.  Hangosan kifejezték, hogy el vannak határozva a végsőkre. (Tolnai Lajos) || a. (átvitt értelemben) A végsőkig: az utolsó lehetőségig, amíg csak lehet; a végsőkig ellenáll; a végsőkig elmegy (jóságban, türelemben, engedékenységben stb.); a végsőkig menő; a végsőkig kihasznál, véd vkit, vmit; az érdeklődést a végsőkig felcsigázza, fokozza; a végsőkig megfeszíti erejét; idegei a végsőkig feszülnek; a (leg)végsőkig feszíti v. kiélezi a helyzetet: olyan helyzetet teremt, hogy a megegyezés már eleve lehetetlenné válik. A végsőkig feszült (volt) a helyzet.
Szólás(ok): ld. óra.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi