vélelem
vélelem [e-ë] főnév ..lmet, ..lme [e, e]
1. (régies) Valószínűségen, hihetőségen alapuló feltevés, állítás. Vélelme szerint; vélelmen alapuló hír. Igénytelen vélelmem, hogy a két orvos kapja meg honoráriumát – és távozzék. (Tolnai Lajos)
2. (jogtudomány) Vmely ismert tényből egy nem bizonyított, de valószínű tényre való következtetés a köztük levő összefüggés alapján. Vélelmet állapít meg. Ebben az esetben az a vélelem, hogy …
vélelmi.
