versenyzés
versenyzés [e-e v. e-ë v. ë-ë] főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
A versenyez (1, 1a) igével kifejezett cselekvés, tevékenység, magatartás, ill. az a tény, hogy vki versenyez (vkivel, vmivel); az elsőségért v. helyezésért való küzdés, vetélkedés; vmilyen versenyben való részvétel, versengés. Vkinek a kegyeiért, pártfogásáért való versenyzés; a hatalomért való versenyzés; futásban való versenyzés; az írásban, munkában, tudásban való versenyzés; a pályázók, a politikusok, a tanulók versenyzése. Abbahagyta a versenyzést. Elment a kedve a versenyzéstől. A pártok versenyzése gyűlöletté és üldözéssé fajult. (Kemény Zsigmond)
versenyzési.
