vésett
vésett [ë] melléknév -en [e]
1. Olyan, amit vhova, vmibe véstek. Ércbe vésett szavak; kőbe vésett írás. Prologus ez, vagy gyűrűbe vésett jelige? (Arany János–Shakespeare-fordítás)
2. (ritka) Olyan, ami ki van vésve, ami véséssel készült. A gemma vésett kő.
3. (átvitt értelemben, választékos) <Az emlékezetbe, a tudatba> mélyen belerögződött, s benne kiküszöbölhetetlenül megmaradó <lelki, tudattartalom>. Vkinek az agyába, emlékezetébe vésett szavak.
Szóösszetétel(ek): vésettdíszes; vésettköves.
