villámos
villámos melléknév (irodalmi nyelvben, régies)
1. Sűrűn villámló, villámokat szóró, villámlásokkal teli. Rettegés volt az űzött álma Véres, villámos, hosszú éjszakán. (Kiss József) Roppant felhők úsztak az égen. Villámos … fekete felhők. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka) Haragtól villámló, fenyegető. Tekintete villámos és kihívó volt. (Kemény Zsigmond)
