visszafojtott
visszafojtott melléknév -an
Olyan, amit vki, vmi visszafojt(ott) (1–2). Visszafojtott ásítás, harag, kacagás, köhögés, könny, szenvedély, vágy, zokogás; visszafojtott lélegzettel ←. A keze … reszketett néha, a sok visszafojtott mérgelődéstől. (Krúdy Gyula) Visszafojtott lélekzettel nézték a szuronyos puskás őrt, aki a kapuban állott. (Móricz Zsigmond)
visszafojtottság.
