viszketeg
viszketeg [e-e] főnév és melléknév
I. főnév -et, -e [ë, e] (főleg egyes számban)
1. (régies) Erős vakarózásra ingerlő, állandó v. tartós viszketés.. Hadd vakarózzék, akit viszketeg bánt. (Szigligeti Ede) || a. (orvostudomány) Erős viszketéssel járó bőrbetegség (Prurigo). || b. (tájszó, elavult) Rüh.
2. (átvitt értelemben, régies) Viszketegség (2). Újabb időkben … mindegyre nő Magyarországon a szólási viszketeg. (Széchenyi István) Nem fontoskodási viszketeg szól belőlem. (Kossuth Lajos) Vakmerő dacolási viszketeg lakta szívét. (Mikszáth Kálmán)
II. melléknév -en [ë] (tájszó, régies) Olyan, ami gyak. erősen viszketni szokott; viszketésre, viszketeg(ség)re hajlamos. Viszketeg bőrű.
viszketeges.
