vitézi
vitézi melléknév -leg [e]
1. (1945 előtt v. irodalmi nyelvben) Általában vitézhez (II. 1–3) tartozó, őt megillető <dolog>. Vitézi cím, hír. || a. (irodalmi nyelvben) Vitézhez (II. 1–2) illő, rá jellemző <magatartás, megnyilatkozás, jelleg>. Vitézi bátorság, becsület; vitézi élet: katonáskodás; vitézi tett. Hejh de meg is vert az isten Engemet, Hogy elhagytam a vitézi Életet. (Petőfi Sándor) Király, nem nézném vitézi voltomat, Majd fejedhez verném hét tollu botomat. (Arany János)
2. (irodalmi nyelvben) Vitézek (II. 1–2) közt folyó <küzdelem>. Kezdődik a vitézi torna … (Mikszáth Kálmán)
3. (régies) Vitézekből (II. 1–2) álló <csoport>. Vitézi rend. Nádorispány ő hercegsége a Terézia vitézi rendének keresztjeit az érdemes hadi tiszteknek nagy pompával kiosztotta. (Csokonai Vitéz Mihály) [A mén] Hátára szökött s a vitézi csoportba Ugrata, mely, látja, olyan magaforma. (Arany János)
4. (1945 előtt) A vitézeket (II. 3) egybefogó <szervezet>, ill. ezzel kapcs. intézmény. Vitézi rend, szék, szervezet, telek.
5. (elavult, irodalmi nyelvben) Vitézekről (II. 1) szóló <irodalmi alkotás>; hősi, lovagi. Vitézi versezet: hősköltemény; vitézi szomorújáték: lovagdráma. Furcsa vitézi versezet. (Csokonai Vitéz Mihály) Nemzeti vitézi szomorújáték. (Katona József)
