víz

Full text search

víz főnév vizet, vize [e, e] (rendsz. csak egyes számban)
1. <Tiszta állapotában> színtelen, szagtalan és íztelen, általában semleges vegyi hatású folyadék, amely a föld nagyobb részét borítja, s a szerves életnek és mindennapi életünknek egyik legfontosabb szükségleti anyaga; két rész hidrogén és egy rész oxigén vegyülete (H2O). Desztillált víz; folyó víz; forró, hideg, iható víz; kemény víz; lágy víz; langyos, meleg víz; meszes víz; sima víz; sós víz; szenes víz; szentelt víz; vasas víz; a víz keménysége ; a víz tárolása ; csak mosdásra használja a vizet; vizet húz; vizet lágyít; vizet porlaszt; vizet tárol. A víz a felhőkből eső, jég vagy hó alakjában hull a földre. A víz 0° alatt jéggé fagy. (szójárás) Forró vizet a kopasznak v. kopaszra. Szóláshasonlat(ok): lepereg róla, mint kutyáról a víz.  A legények … vizet hoztak az üstbe, forralni kezdték. (Móricz Zsigmond) Vett az már be orvosságot …, sósborszesszel is borogatták, meleg vízzel, hideg vízzel mosták, hiába. (Nagy Lajos) || a. (fizika) Ennek az anyagnak bármely halmazállapotban levő változata. A pára légnemű víz. || b. (filozófia) <Az ókori filozófiában és természettudományban> a világot alkotó négy elem egyike, amely a tüzet oltja; a tűz ellentéte. Tűz és víz.
2. Ennek a folyadéknak nagy tömege mint a föld felszínének vmely részét borító anyag. A víz színén marad; a víz területe ; víz alá kerül; (átvitt értelemben, bizalmas) menj a víz alá! a) tűnj el a szemem elől; b) ne mondj ilyen dolgokat nekem; kiapad a víz vhonnan, vmiből; belehasít a vízbe; vízbe veszt; a víznek megy; szárazon és vízen; vízen utazik; vízre bocsát; vizet lábol. A hajót vízre bocsátják. Szóláshasonlat(ok): él, mint hal a vízben.  Kóbor kutyaként jár a szél, | nagy lógó nyelve vizet ér | és nyeli a vizet. (József Attila) Ahogy nálunk levegőben és vízben van létezés, élhetnek a csillagokon a vörös és sárga tüzekben is emberek. (Gelléri Andor Endre) || a. (néha többes számban) Vmely álló- v. folyóvíz, ill. hullámai, habjai. Mély víz, sekély víz; a víz partján, szélén; átkel a vízen; szondázza a vizet. A távolból víz csillant elő. Csakhamar egy nagy vízhez értek. A vizek áttörték a gátakat. A vad hegyi vizeket megfékezték, megzabolázták.  Űlök csolnakomban Habzó vizen. (Kölcsey Ferenc) Nem szabad megsejteniök, hogy itt csak derékig ér a víz … (Gárdonyi Géza) Az álomba merülőnek | Jó dolga van. Megenyhül a robot, | Mintahogy szépen súlya vész a kőnek, Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott. (Tóth Árpád) A víz simán gyürűzött, mint a márvány. (Babits Mihály) Ahogy a víz vele, ő | százszor-úgy játszott a kötekedő, | hullámokkal. (Szabó Lőrinc) || b. A folyó folyása, áramló, kiáradó tömege. A víz árja ( ár [2]); a víz mentében halad; a víz ellenében úszik; elvitte a víz.  Mint foly a sebes víz, úgy mulik az élet. (Csokonai Vitéz Mihály) A part mocsaras … Máshol ismét szirtes. Más esetben van néhol olyan ereje a víznek, hogy az árral semmi módon sem bírnak. (Tömörkény István)
3. Vizek: a) vmely ország v. terület folyóinak, tavainak, mocsarainak összessége. Az erdők és vizek. Vizeinkben sok a hal.  Babylon sötét vizeinél ülve Akasztom hárfám szent, szomorú fűzre. (Ady Endre) Ismeretlen, messzi vizek hulláma, | halld, idemormol. (József Attila); b) a tengernek vmely állam fennhatósága alá eső része(i). Más v. idegen vizeken evez: (átvitt értelemben is) más területen v. más célért küzd. A hajó idegen vizeken cirkál. Idegen vizekre tévedtek. c) áradásból eredő állóvizek, vízállások (2). A vizeket már levezették.  Jött, ment az idő; elment a hó; megjöttek a vizek. (Mikszáth Kálmán) A férfit … sose lehetett látni, az mindig a mezőn volt, a vizeken és mocsarakon. (Móricz Zsigmond)
4. (gyak. jelzős kapcsolatokban) Ivóvíz. Artézi víz; citromos víz; csípős víz; savanyú víz; szúrós víz; vihar egy pohár vízben; kenyéren és vízen él; vizet iszik; vizet önt a borba; vízzel issza a bort. Adjatok egy pohár vizet!  Holtig vizen és kenyéren Raboskodva bünhödöl te. (Arany János) A vendég vizet kért. Ásványvizet? Nem, egyszerű vizet, kútvizet, vízvezetéki vizet. (Kosztolányi Dezső)
5. Mosdó- v. fürdővíz. Víz se mossa le róla: (átvitt értelemben is) mint szenny, örökké hozzá fog tapadni az ő nevéhez. Langyos vízben fürdik, mosakodik.  Fél tízkor csöngetnek az ajtaján. Kikelt a vízből, megtörülközött. (Hunyady Sándor) Hát mondd, hihetsz-e annak, | ki fűtve lakik öt szobát …? Szagos kis dorong | édes szivarja, s míg mi morgunk, | ő langyos vízben ül s borong, | hogy óh, mi mennyire nyomorgunk! (József Attila)
6. Eső, zápor v. általában víz okozta nedvesség. Csupa víz vki: teljesen átnedvesedett; csurom víz a ruhája.  György herceg visszakerüle, csuromvíz, nagy csatakosan. (Jókai Mór) Sándor és Elek egy víz volt, hogy hazaértek. (Justh Zsigmond)
7. (kissé népies) Ember, állat testének nedvessége. A beteg testéből lecsapolja a vizet.  A lábaiból a víz kifolyván, a rothadás szállott belé. (Mikes Kelemen)
8. Cseppekben gyöngyöző, testünket kiverő verejték, izzadság. Veri a víz; csak úgy szakad róla a víz.  Az özvegy fiával még a temető kerítéséhez sem ért, s már mindenik facsaró egy víz volt. (Gyulai Pál) Verte a hideg víz a homlokát. (Tolnai Lajos)
9. (ritka) A drágakőnek tiszta, átlátszó színe, amelyből értékére lehet következtetni.  [A gyémántok] tiszta vize … (Kemény Zsigmond)
Szólás(ok): sok víz lefolyik még addig a Dunán: sokára lesz az még; akkor még a Tisza vize is másfelé folyt: (nagyon) régen volt az; (bizalmas) kinn van a vízből: a) sikerült kikeverednie a bajból; b) (gúnyos) ezzel nem sokat segített a baján; mind a vízig szárazon: mehet, amerre lát, amerre tetszik; vízre visz vkit: becsapja, tőrbe ejti, kellemetlen helyzetbe juttatja; a tiszta vizet is megszűri: a) kicsinyes; b) fösvény; tiszta vizet önt a pohárba: a) világos; félre nem érthető helyzetet teremt; b) őszintén beszél; (gúnyos) vizet prédikál, és bort iszik: a jót hirdeti, de ő maga a rosszat cselekszi, teszi; másként cselekszik, mint ahogyan beszél; nem sok vizet zavar: <főleg ember> keveset számít, nemigen avatkozik semmibe; Dunába v. (ritka) tengerbe hordja a vízet: fölösleges, céltalan munkát végez; ld. még: bába, kanál, majom, malom, rosta, szalmaszál, szita. Közmondás(ok): Lassú víz partot mos: a) nyugodt, alapos, szívós munkával biztosan elérjük célunkat; b) <csendes v. alattomos emberről szólva:> nem is gondoltuk volna, hogy erre is képes. Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza: a) a Tisza vidékére való ember mindenünnen visszavágyik szülőföldjére; b) a külföldön élő magyar mindig visszavágyik hazájába. Szegény ember vízzel főz: a szegény ember mérsékli igényeit, úgy él, ahogy tud.
Szóösszetétel(ek): 1. vízáradás; vízáradat; vízráramlás; vízátbocsátó; vízbarázda; vízbuborék; vízduzzasztás; vízelvezetés; vízelvezető; vízemelés; vízenergia; vízerejű; vízeresztő; vízfecskendő; vízfolyam; vízforgatag; vízforraló; vízforrás; vízfürdő; vízgát; vízgép; vízhozam; vízhűtő; vízjárás; vízkapu; vízkerék; vízkészlet; vízkifolyás; vízkilépés; vízköpő; vízkúra; vízlakó; vízlágyítás; vízlágyító; vízlecsapolás; vízleeresztő; vízlefolyás; vízlepte; vízlevezető; vízloccsanás; vízmeder; vízmennyiség; vízmérce; vízmérés; vízmolekula; vízmosott; víznyomó; vízokádó; vízoszlop; vízömlés; vízöntő; vízpárolgás; vízpazarlás; vízréteg; vízsebesség; vízsúly; vízszagú; vízszállítás; vízszegénység; vízszigetelő; vízszivárgás; vízszivattyú; vízszívó; vízszóró; vízszűke; vízszükséglet; vízszűrés; víztárolás; víztartalék; víztartó; víztócsa; víztorlat; víztömő; vízvédelem; vízveszély; vízzúgás; vízzuhatag; 2. állóvíz; árvíz; ásványvíz; belvíz; borvíz; bórvíz; cementvíz; csatornavíz; édesvíz; esővíz; etetővíz; fenyővíz; folyóvíz, forrásvíz, forrasztóvíz; fürdővíz; gyógyvíz; hévíz; hűtővíz; ivóvíz; keresztvíz; keserűvíz; királyvíz; kisvíz; kölnivíz; kristályvíz; kútvíz; lábvíz; levendulavíz; magzatvíz; mészvíz; mosdóvíz; nehézvíz; ólomvíz; özönvíz; rózsavíz; savanyúvíz; szájvíz; szemvíz; szennyvíz; szikvíz; szódavíz; talajvíz; télvíz; tengervíz; termálvíz; torokvíz; vadvíz; választóvíz.
vizű.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi