vizez
vizez [e] tárgyas ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
1. <Bort, tejet> vízzel hígít. Megbüntették, mert vizezte a tejet. Mért is vizezné az italát, ki már szerelemittas? (Szigligeti Ede) Sok rossz tréfát el lehet mondani … a korcsmárosokra: hogy a bort vizezik, hogy dupla krétával írják a rovást. (Jókai Mór)
2. (ritka) Vízzel hint, nedvesít vmit. Vasalás előtt a ruhát vizezik, hogy simára lehessen vasalni.
Igekötős igék: bevizez; felvizez; megvizez; összevizez.
vizezhető; vizező; vizeztet.
