vízi
vízi [í-i v. i-i] melléknév
1. Vízben v. vízen élő <növény, állat>. Vízi állat, bogár; vízi harmatkása ←; vízi kígyó; vízi liliom ←; vízi madár, növény, sikló, szárnyas, vad. A vízi vad a nád fölött repül. (Bársony István) A táj lakatlan, itt-ott való semlyékek vízi madarain fölül semmi nem látszik eleven. (Tömörkény István) Lent … | gödrök voltak, meggyűltek, vízi fű, | zsombék nőtt bennük. (Szabó Lőrinc)
2. Vízben élő <képzeletbeli lény>, víz közelében lakó, vízben foglalatoskodó <személy>. Vízi tündérek; vízi emberek. Hivassuk fel Bíró Jankót, | Bíró Jankót, vízi búvárt, Hogy fogja ki gyöngyös pártám. (népköltés) Szája tajtékot vér, mint vízi istennek. (Zrínyi Miklós) Mit csinál télen a vízi ember, mikor jég alatt a folyó? … Alig egyebet, mint semmit. (Tömörkény István)
3. Vízen v. vízben levő, működő, folyó, történő <dolog>. Vízi csata, jármű, közlekedés; (ritka) vízi repülőgép; olyan r., amelyet törzsének csónakszerű kiképzése v. a futószerkezet helyén alkalmazott két úszó alkalmassá tesz arra, hogy vele vízfelületről szálljanak fel, ill. oda szálljanak le; hidroplán; vízi sport, támadás, út. || a. (1945 után, hivatalos) Vízi jártasság: önállóan csónakázó, vitorlázó személynek a rendészeti hatóságoktól megkövetelt elméleti tájékozottsága és gyakorlati jártassága a vízen való közlekedésben és a vízi járművek használatában. Vízi jártassági vizsga. Vizsgát tett vízi jártasságból.
4. (műszaki nyelv) A vízben rejlő energiával kapcsolatos. Vízi erő: a víznek magassági helyzetében v. sebességében rejlő s munka végzésére, gépek hajtására felhasználható energia; vízi erőmű: az ilyen energia felhasználását lehetővé tevő e.; vízerőmű. || a. (zene) Vízi orgona: olyan orgona [1], amelyben a sípok megszólaltatásához szükséges légnyomást a víz nyomása szabályozza. Az aquincumi vízi orgona.
Szóösszetétel(ek): vízicsirke; vízijáték; vízikutya; vízisajtó; vízityúk.
