vizitál
vizitál ige -t, -jon
1. tárgyas (vallásügy) <Magasabb egyházi hatóság, közeg> helyszíni kiszállás, látogatás során megvizsgál, ellenőriz <vmely alárendelt egyházi szervet>. || a. (tárgy nélkül) Voltam azóta vizitálni; nem tudom érted-e mi az? Két pap és egy világi az egyházakat látogatják meg. (Tompa Mihály)
2. tárgyas (tárgy nélkül is) (katonaság, régies) <Magasabb rangú katonai személy> ellenőrző szemle során megszemlél, szemlét tartva megvizsgál vmely katonai egységet. A kirendelt fegyveres erő parancsnoka … most vizitálja az örseit. (Tömörkény István)
3. tárgyas (katonaság, régies) Soroz, sor alá állít vkit. A legényeket kocsikra rakták, s vitték be a szomszéd városba – vizitálni. (Tolnai Lajos)
Igekötős igék: megvizitál, végigvizitál.
vizitálás; vizitálgat; vizitáló.
