1. Két v. több hegy, magaslat között levő mélyedés, alacsony(abb) fekvésű terület. Árnyas, délre nyíló, keskeny, széles, szélvédett völgy; feltöltött fenekű, gyűrődeses, hosszanti, mély, teknő alakú, vetődéses völgy; visszhangzó völgyek. Leereszkedtünk a völgybe. A völgy mélyén patak kanyarog. A völgyön át vezet az út. Berkek, hegyek,völgyek mindenütt | zöngenek sokféle madárszókkal. (Balassi Bálint) Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe Eget-földet rázó mennydörgés dönt le. (Petőfi Sándor) A bús falakról rámered Két nagy, sötét ablak a völgyre. (Ady Endre) A sötét szoba sarkában zokog | egy tehetetlen, guggoló gyerek … Könnyes, miként északra nyíló völgy. (József Attila) || a. Folyó menti térség, amely a környező terepnél mélyebben fekszik. Duna völgye. Én a Sajó partján a völgyben maradtam … (Lévay József)
2. (átvitt értelemben, vallásügy) A siralom völgye: siralomvölgy.
3. (tájszó) Fa(ág) völgye: puha, taplós bele. A bodza völgye. Gyermekkoromban úgy csináltuk a bodzapuskát, hogy egy jó vastag galyat két végén elróttunk [= elmetszettünk], meghántuk [= meghántottuk], völgyét … vesszővel kitoltuk. (Arany János)
4. (orvostudomány, régies) <Az emberi testen>kiemelkedő részek közti árok, bemélyedés.
5. (tájszó) Pattanás, kelés (2) magva, a genny fészke. Úgy kinyomta a kelést, hogy a völgye is kijött.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.