1. A vonít [1] igével kifejezett cselekvés, hangmegnyilvánulás; az a tény, hogy vmely állat, kül. kutya, vonít. Micsoda vonítást vittek véghez! A kutya … föltartván a fejét, … idegen hangon hosszú, szomorú vonyításba kezd. (Tömörkény István) Zokogva, keserves vonítással iramodik el. (Karinthy Frigyes)
2. Az így keletkező magas, elnyújtott, kellemetlen hang. A kutyák elnyújtott vonítása hallatszott. A gazdátlan, egyedül maradt házőrző ebek sejtő vonítása hallik. (Jókai Mór) Kerekesék kutyája … fölnyújtja nyakát az égnek. Egy időben a torkából hosszú félelmetes vonyítás tör elő. (Tömörkény István)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.