1. (néhány állandósult szókapcsolat kivételével ritka) Többször egymás után meghúz, megránt egy kissé vmit; meg-meghúz; húzogat. Száját vonogatja: <rendsz. nemtetszése v. ellenszenve kifejezéséül> többször egy kissé félrerántja, el-elhúzogatja; vállát vonogatja: <közönyössége v. nemtetszése jeléül> vállát föl-le húzogatja; ismételten vállat von. Nem szólt semmit, csak a vállát vonogatta. Szólj, ha jót akarsz, ne vonogasd vállaidat, mert úgy megrakom, hogy leroskad belé. (Vörösmarty Mihály) Lóri a kesztyűjét dühösen lefelé vonogatva folytatta [a veszekedést]. (Gárdonyi Géza) Klára egy darabig hallgatva vonogatta a tűt. (Krúdy Gyula)
2. (elavult) Vonogatja magát: vonakodik (1). Matyi gazda Egy darabig vonogatta magát; végtére … elvitték csaknem erővel. (Fazekas Mihály) Ez váltig vonogatá magát, végre azonban a hosszú unszolásra csakugyan engedett. (Vas Gereben)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.