wolfram
wolfram főnév -ot, -ja (csak egyes számban) (vegyi ipar)
Ezüstfehér színű, nagy fajsúlyú, kémiailag eléggé ellenálló, kemény fém (W). A fémek közül a wolframnak a legmagasabb az olvadáspontja. A wolframot különleges acélfajták, festékanyagok előállításához és izzólámpák, elektron- és röntgencsövek stb., készítéséhez használják.
Szóösszetétel(ek): wolframacél; wolframbromid; wolframbronz; wolframdioxid; wolframégő; wolframérc; wolframkarbid; wolframkatód; wolframklorid; wolframokker; wolframoxid; wolframrács; wolframsav; wolframsó; wolframszál; wolframszálas.
