zajgó melléknév -n, -bb (kissé régies, irodalmi nyelvben)
1. Olyan, aki, ami zajog. A zajgó gyermek, sereg, tömeg. Vannak emberek, kik a legzajgóbb társaságban is … egyedül maradnak. (Szalay László) A zajgó főrendek közül valaki egy durva fölkiáltást tett. (Mikszáth Kálmán)
2. Hullámzó, háborgó, morajló. Zajgó tenger. Fúljanak a zajgó habba minden gályák. (Csokonai Vitéz Mihály)
3. (átvitt értelemben) Ellentétes érzelmekkel, gondolatokkal telt; nyugtalankodó, békétlen, zajongó (2). Messze az elmúltak honjába kivánkozik e szív, S a zajgó kebelen visszasohajtva dobog. (Vörösmarty Mihály) A világot a mi kínunk, Zengő, zajgó szívvilágunk Nem érdekli. (Reviczky Gyula)
4. (átvitt értelemben) Eseményekben gazdag; mozgalmas, zajos (4). Életem változó, zajgó, forró. (Szalay László) Nemcsak a történelemben vannak hősök, hanem a körülöttünk zajgó életben is. (Krúdy Gyula)
zajgós.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.