zimankó
zimankó főnév -t, -ja
1. (népies v. irodalmi nyelvben) Hóval v. hideg, havas esővel járó, fergeteges, rút idő. Birkózik a széllel Buda nyilt utcáin, | Havas eső csattog, sistereg orcáin … Keblét a zimankó meztelenül járja. (Arany János) De ha reggel fénylik: Zimankó lesz délig … S jön nagy sebességgel, Havas eső széllel. (Tompa Mihály) Az a pacsirta, amelyiket itt ér a márciusra maradt zimankó, aligha dalol többet a kék levegőben. (Bársony István)
2. (átvitt értelemben, költői) Megpróbáltatások, veszedelmek sorozata. Zimankó gyűl a hazára. (Arany János) És te álltad a keserű zimankót S bár összezúzva, csak zengtél tovább. (Tóth Árpád)
