zöm főnév -öt, -e [e] (csak egyes számban, rendsz. 3. személyű birtokos személyraggal)
1. (kissé választékos) Vmely tömegnek v. közösségnek nagyobb része, többsége. A lakosság, a parasztság zöme; a falu lakóinak zömét alkotó kisparasztság. Az osztály zöme jól halad tanulmányaiban. A kíséret zöme is megérkezett. (Kemény Zsigmond) Az utasok zöme leszáll s a kocsi majdnem kiürül. (Kosztolányi Dezső) || a. (kissé választékos) Hasonló egyedekből álló dolgok nagyobb része, nagy többsége; vminek a java része. A rábízott ügyek zömét már elintézte. || b. (sajtónyelvi) Zömmel: nagyobb részben, többség(ük)ben. Az adatok zömmel a XVI. századból valók.
2. (gyak. 3. személyű birtokos személyraggal) (katonaság) Vmely hadseregnek, harcoló v. menetelő csapatnak fő erejét kitevő többsége egységként tekintve. A zöm biztosítása, fedezése; az elővéd, a támadó ellenség, a tüzérség zöme. Az orosz hadsereg zöme teljes erőszakkal [= erővel] rohanta meg a históriai nevű erőssége. (Jókai Mór)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.