zóna
zóna főnév zónát, zónája
1. (földrajz, csillagászat, választékos) <Földön v. ritk. más égitesten> két körben futó, párhuzamos határvonal, rendsz. két szélességi körrel határolt terület, sáv; égöv, földöv. Trópusi zóna; mérsékelt zónák; az északi hideg zónában. Öt zónája van az égnek. (Csokonai Vitéz Mihály) A tropicus zónának száz meg százféle gyümölcse van. (Jókai Mór) || a. (tudományos) Általában olyan terület, amelyet sajátos (éghajlati, növény- v. állatföldrajzi stb.), vonások jellemeznek; övezet. Növényzeti zónák; az állatvilág zónái. || b. (tudományos, légkörtan) Két határvonal közé eső térség magasságban v. mélységben; réteg. Ionizált zóna; mélytengeri zóna.
2. (földrajz, közlekedés) Időzóna. Kelet-európai, közép-európai zóna.
3. (közlekedés) <Közlekedési eszközök hálózatában> az egyenlő díjszabás alá eső távolságok; díjövezet, szakasz. A MÁV díjszabásának zónái; a 31–40 km-es zóna. || a. (postaügy) <Csomagszállításban, telefonhálózatban> egyenlő díjszabás alá eső távolságok vmelyike; díjövezet. A harmadik zónában számolták el a beszélgetést.
4. (sajtónyelvi) <Vmely nagyobb területi egységen belül> harcászati v. politikai szempontból (rendsz. átmeneti jelleggel) kijelölt, elhatárolt terület; övezet. Befolyási zóna; → hadi zóna; megszállási zóna; amerikai, angol, francia, szovjet zóna.
5. (bonctan, biológia) Vmely szervben v. bizonyos rétegükben, ill. a test felületén elhelyezkedő elhatárolt terület. || a. (orvostudomány, biológia) Ember, állat testén, rendsz. a test felületén jól körülhatárolt részlet. Érző zóna.
6. (műszaki nyelv, tudományos) A környező felülettől, ill. tértől vmely tulajdonság, feltétel stb. szempontjából megkülönböztetett, elhatárolt rész, sáv. || a. (rádiótechnika) Sáv (5). Holt, semleges zóna.
7. (ásványtan) A kristályok ama lapjainak sora, amelyek egymással párhuzamos vonalakban metszik egymást.
8. (bizalmas) Zónapörkölt, ill. zónareggeli. Kérek egy zónát.
Szóösszetétel(ek): 1. zónaadag; zónaengedély; zónaközi; zónatarifa; 2. határzóna; időzóna.
zónás.
