zongorázik
zongorázik ige -ok, -ol; -tam, -ott; -nék, -nál, -na; -zon (-zék), (ritka, régies) zongoráz
1. tárgyatlan Zongorán játszik. Egész nap zongorázik. Zongorázni tanul. Mathild benn zongoráz, s Ferdinánd hegedűvel kíséri. (Vörösmarty Mihály) Az ablakunkkal szemben zongoráztak, | két gyertya közt egy kisleány dalolt. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas <Vmely zenedarabot> zongorán eljátszik, előad. Mit zongorázol? Három szonátát zongorázik ezen a hangversenyen. Mozart. Vig nyári éjen | Aranyos gyertyafényben zongorázták. (Juhász Gyula) || b. tárgyas (tárgy nélkül is) Tud, szeret zongorán játszani (vmit). Szépen zongorázza Beethovent. Kitűnően zongorázik.
2. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) <Billentyűzettel v. több fogantyúval ellátott készüléken> gyorsan, ügyesen dolgozik. Zongorázik a fogantyúkon, az írógépen. || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) Ujjai játékosan, játékból v. idegességből ütemesen, sebesen kopognak vmin, ütögetnek vmit. Unalmában az asztalon zongorázott. Ne zongorázz folyton! || b. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) Zongorázik vkinek az idegein: türelmével v. kiszolgáltatottságával huzamosan visszaélve, nyugtalanít, zaklat, bosszant, idegesít vkit.
Igekötős igék: átzongorázik; belezongorázik; elzongorázik; lezongorázik; végigzongorázik.
zongorázgat; zongorázható; zongorázó; zongoráztat.
