zörgő
zörgő melléknév (-n) (hangutánzó)
Olyan, aki, ami zörög. Zörgő falevelek, haraszt, szekér; a játékaival zörgő gyerek. [A papiros] sima, fényes zörgő, kemény. (Csokonai Vitéz Mihály) Zörgő árnyakkal harcra kelni, Fojtott zsolozsmát énekelni … (Ady Endre) Mesél a zörgő szekéren a paraszt. (Móricz Zsigmond)
