zúgó
zúgó melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan, ami zúg (főleg az 1., 3. jelentésben). Zúgó erdő, gép, harang, méhkas, nyíl. Nézd ezt a süvőltve zúgó forgószelet. (Csokonai Vitéz Mihály) Ott pihen, ott pihen zúgó cser tövében. (Arany János) A zúgó Élet partján voltunk. (Ady Endre)
2. Hangosan zúgolódó. A leckefeladáskor zúgó osztály. Im pártot ütnek zúgó lordjaink. (Arany János–Shakespeare-fordítás) A zúgó tanulók elhallgattak, a tanár lehúzta egyik kesztyűjét. (Justh Zsigmond)
3. Zúgó fej v. (választékos) agy: kábultnak érzett f. v. a. Igaz, – mormogja magában zúgó fejjel Tarczali. (Tolnai Lajos) Odatámasztotta zúgó fejét a kapuoszlophoz. (Mikszáth Kálmán)
4. Zúgó fül: olyan f., amellyel vki külső inger nélkül is hangot hall. Zúgó füleiben vad muzsika dörmög. (Arany János)
II. főnév -t, -ja
1. (népies) Vízesés, sellő, zuhatag. A patak zúgója. || a. (ritka, költői) Hegyi patak. De, ha pendült az ideg kobozzán, … Lábhegyen járt, csendesen és óva, Bérci útán [= útján] a hegyek zúgója. (Arany János) || b. Vízimalmon alkalmazott csatorna a víz összegyűjtésére és leeresztésére. [Mindkét malom] állt, szabad zúgóján mindkettőnek szabadon csattogott le a patakvíz. (Eötvös Károly) A malom zúgójában halacskák találnak alkalmas tanyát. (Gárdonyi Géza) || c. (műszaki nyelv) <Vízierőművön> vízvezető zsilipes berendezés; a felesleges vizet levezető v. teljesen lecsapoló zsilip.
Szóösszetétel(ek): zúgógát.
