1. Olyan, amin, akin v. ahol zúzmara képződött; zúzmarával borított. Zúzmarás villanydrót. A hosszú úton zúzmarás lett a szakálla. Fenn négy fehér ablak világolt S a zuzmarás kocsis reám szólt: | „Jó meleg lehet odafenn … .” (Tóth Árpád) Mintha most is látná maga előtt a bakon a főerdész … zúzmarás bajuszának a hegyét. (Krúdy Gyula) Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hisz zuzmarás a város, a berek. (József Attila) || a. (választékos) Olyan <évszak, időszak>, amikor sok zúzmara van, v. szokott lenni; nagyon hideg. Zúzmarás hajnal, november. Nem derül rám nyájas arca … Sírva lát a zúzmarás tél Jég s kemény hóhalmain. (Vörösmarty Mihály) A téli reggel éles, zuzmarás. (Kosztolányi Dezső) || b. (ritka) Fagyos (2). [A szőlőágnak] nem árt annyit a dérnek zuzmarás keménysége …., Amennyi kárt a nyáj tészen. (Csokonai Vitéz Mihály)
2. (átvitt értelemben, ritka) Őszülő, deresedő, őszes <szőrzet>. Zúzmarás bajusz, szakáll. A nagy sötét szemek ugyanazok voltak, melyek a zúzmarás szemöld alól világoltak szét. (Jókai Mór) Ott állt előtte hajadonfőtt, zúzmarás hajával, … kis horpadt koponyájával. (Kosztolányi Dezső)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.