zsarnok
zsarnok főnév és melléknév
I. főnév -ot, -a
1. Olyan uralkodó v. a politikai hatalmat gyakorló személy, aki korlátlan hatalmát, egyeduralmát saját akaratának erőszakos, jogot, szabadságot nem tisztelő, kegyetlen érvényesítésére használja (fel). Néró nagy zsarnok volt. A zsarnok kivégeztette a szabadság híveit. Meggyilkolták a cári zsarnokot. Arany csal s ostor kerget tégedet A zsarnokért megvíni, szolganép. (Petőfi Sándor) A zsarnok … barbár vadsággal vegyes udvarában találja költőtársát, Agathont. (Péterfy Jenő) Csak a gazdag, csak a zsarnok Élt föl minden földi jókat. (Ady Endre) A szabadság és igazság eszméjének szükségképpen győzni kellett a zsarnokok felett. (Karinthy Frigyes)
2. (átvitt értelemben) Olyan személy, aki alárendeltjeivel, alkalmazottaival v. általában környezetével hatalmaskodik, hatalmát mások rovására érvényesíti. Házi zsarnok; családjának zsarnoka. Micsoda zsarnok a hivatalban! Az üzem zsarnoka volt. Itt a szabadság őshazája van …, nem a nyomorult spártai szabadságé, hol a vének voltak zsarnokai a fiataloknak. (Jókai Mór) Nem dicsekedhetem vele, hogy az én találmányom a feleségnek zsarnokká való nevelése. Ez a középosztály legfőbb eljárása volt abban az időben. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, bizalmas, gyak. tréfás) Vkinek szeretetével, gyöngédségével a saját céljára túlontúl visszaélő személy. A kis leány zsarnoka a nagypapának. Maga zsarnok, nem tudom ezt magától megtagadni.
3. (átvitt értelemben, választékos) Olyan erő, amely vki, vmi ellenére v. tőle függetlenül uralkodik rajta, rendelkezik vele. Eljött az ősz, ez a vad zsarnoka A természetnek. (Petőfi Sándor) Urad két óriási zsarnok: A körülmények és a véred. (Reviczky Gyula)
II. melléknév -ul, -abb
1. Zsarnokként uralkodó, viselkedő, cselekvő személy; zsarnoki. Zsarnok apa, férj, király, uralkodó. „Zsigmond király, zsarnok király! | … Itéleted törvénytelen, Az ország foglya vagy.” (Garay János) || a. (átvitt értelemben) Zsarnok király, Hideg király, | Szakála hosszú, hosszú S nem ad kegyelmet senkinek. (Ady Endre)
2. Zsarnoktól eredő, rá jellemző, vele kapcsolatos; zsarnoki. Zsarnok uralom; zsarnok kéz. Békét, békét a világnak, De ne zsarnok kénytől. (Petőfi Sándor) Vádollak, honáruló … Vágyódásért a zsarnok úralomra. (Madách Imre)
