zsémbeskedik
zsémbeskedik [ë-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék, (-jen) [e, ë, ë] (népies)
Zsémbes ember módjára viselkedik; zsörtölődik. Feleségeink zsémbeskedni fognak, ha a leves elfő. (Kemény Zsigmond) [A vén cserkesz] abraktalan sovány lovaival s ragyogó szép leányával folyton zsémbeskedett. (Eötvös Károly)
zsémbeskedő.
