1. (népies v. választékos) <Növény> fejlődni kezd. Kikeletkor zsendül a fű. Az őszi árpa tavasszal már zsendül. Zsendült minden fa, cserje. (Kosztolányi Dezső) Széna még nincs, a fű csak most zsendül. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Agyában a mohóság Helyett valami jóság Zsendül. (Tóth Árpád) Itt nap sütött | s élet zsendült. (Szabó Lőrinc) || b. (tájszó) <Gyümölcs> érni kezd, színesedik. S a fügét … ha zsendülni kezd Úgy kinálom s eszem! (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Zsendült a szilva, kékült, gömbölyödött. (Tolnai Lajos) || c. (költői) Vidulni kezd. Étel-ital közben Miklós szive zsendül | Vérmes egészségtől, bortul, szerelemtül. (Arany János)
2. (átvitt értelemben, ritka, költői) <Személy> betegségből erőre kap; gyógyul. Lajos pedig készűl ostromlani Melfit | … Maga is már zsendűl; – mikor aztán fent-űl Paripáján … Kap olyan éljenzést, hogy bent is az őrség Ijedve fut össze. (Arany János)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.