zsibbad tárgyatlan ige -t v. -ott, -jon (hangfestő)
1. <Testrész, rendsz. végtag> főleg vérkeringési zavar miatt átmeneti, felületi elérzéstelenedés, kisebb-nagyobb mozgatási nehézség kíséretében bizsergő, zsongító fizikai érzés állapotában van, ill. benne ilyen érzés támad. A sok üléstől zsibbad a lába. Ha nem mozgatja a karját, zsibbadni kezd. Minden tagom zsibbad és fáj. (Petőfi Sándor) A rémülettől zsibbadni érzém karomat. (Jókai Mór) || a. (ritka) Zsibbad vki: testének vmely tája v. egész teste ilyen állapotban van.
2. <A test vmely része külső, orvosi eljárás következtében> átmenetileg érzéketlenné válik, ill. ilyen állapotban van. Az injekciótól zsibbad az ínye.
3. (átvitt értelemben, költői) <Testi v. lelki képesség, erő, esetleg személy> tehetetlenné kezd válni, kezd megbénulni, ill. ilyen állapotban van. Mihelyt a fátum legyőzhetetlen voltát megismeri, azonnal zsibbad erélye. (Arany János) S miként az aszu táj, | sivár a lelkünk, zsibbad és | nem tudja már, mi fáj. (Babits Mihály)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.