zsiger
zsiger [e v. ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (főként többes számban)
1. (választékos) A mell- és hasüreget kitöltő, s főleg az emésztés, légzés, kiválasztás munkáját végző szervek (pl. tüdő, máj, bél, vese) összessége. Kiadtam magamból a sárgás folyadékot, dühösen és jajgatva, mintha valamennyi zsigeremtől akarnék megszabadulni. (Karinthy Frigyes)
2. (átvitt értelemben, ritka) A lelkiállapotában, idegzetében tekintett ember szervezete. Kellemesen csiklandozta a zsigereit. Az első ijedtséget … csakhamar a szégyen és aztán a düh váltotta fel a zsigereiben. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): zsigervizsgálat.
zsigeres; zsigerez.
