AHÍT, (ah-ít), áth. m. ahít-ott, par. ~s, htn. ~ni v. ~ani. Valamit mély vágyból, erősen kiván, ohajt. Ahítom őt látni. Különösen kegyeletes érzelemből Istentől kér valamit; imádkozva sohajt.
„Térdepelve éjt napot hosszában
A remete ott ahítva tölt.“
Vörösmarty.
Mint ilyen önható, több kedély- és természethangok hasonlatára, milyenek: sikít, rikít, sivít, nyerít, vonít stb. Megnyujtva: áhít. Régiesen; ajéjt sőt aít is. „Mert úr ajéjtja (desiderat) ő szolgálatját.“ Müncheni codex. „És kevánsága aithat.“ „És meglelé, mit aita.“ Katalin verses legendája. „Testi gyönyörüségnek kevánságát ne aitsad.“ Régi magyar passio, Toldytól.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.