ANYA
ANYA, fn. tt. anyát, tb. anyák. Személyr. anyám, anyád, anyja, anyánk, anyátok, anyjok. l. ANY. 1) Általán nőnemű állat, mely a maga neme szerint magzatot szűl, táplál, nevel. Tigris anyától született, farkas anyától szoptatott kegyetlen ember. A borjut anyja alá ereszteni, anyjától elválasztani. A csibék anyjok szárnyai alá bújnak. 2) Nemesebb ért. az ember szülője, kit a magyar édes anyának nevez, különböztetésűl a mostohától. Közmondások: Ahol nyájas az anya, kényes lesz a leánya. Nézd meg előbb az anyát, úgy vedd el a leányát. Még a rosz anya is jámbor magzatot szeret. Szép a gyermek anyjának. Taknyos gyermek is szép az anyának. Néma gyermeknek anyja sem érti szavát. Eb anyának kutyó a leánya. Anyja hasában sem volt jobb dolga. Vagyon anyja, de ki tudja, ki az apja? Megfogta az anyját = szerencse érte, különösen gazdaggá lett. Anyámasszony katonája = gyáva, félénk. Anyja leánya, azaz, anyjára ütött. Lányok anyja, vén leány. Ha nem jöttél, ott vesztél, lányok anyjává lettél. Népd. Anyára vár egy újabb nemzedék. Vörösmarty. 3) Átv. ért. ami anyánkról száll ránk, vagy anyaként ápol, táplál bennünket. Anyanyelv. Anyaföld. Anyaváros. 4) Mondjuk oly hívek gyülekezetéről, melynek saját temploma és papja van, különböztetésül a fiók egyháztól, mely valamely anya egyházhoz tartozik. Hasonlók: anyaoskola, anyagyülekezet, anyaország, stb.
A népies nyelvben gyakran keményebb kifejezésekre használtatik. Eb anyja fia, eb anyja kölyke. Kurv’ anyja a rosz embernek. Menj kurv’ anyádba. Anyád kínja! stb.
Mint a családi élethez tartozó, tehát első szükségü szó különféle nyelvcsaládokban egyezik, mi ősi eredetére mutat, nevezetesen a Kaukazus körül nogai, karacsai és uigur nyelven: ana, törökül is ana, heberűl 
, finnűl emä, lat. anus, német Ahn, goth anen, szanszkrit: mâ, matar, mada, tübet: ma, hellen: μαια, μηιηρ. Ide tartoznak. melyek közvetlenűl szülésre, táplálásra vonatkoznak, mint, a magyar: eme, emlő, emlet, emse, nő, ene, ünő, a német: Amme, a szanszkrit an (élni), dsan (szülni) stb. tehát rokon az élet, életadás, szülés, növekedés fogalmával.
, finnűl emä, lat. anus, német Ahn, goth anen, szanszkrit: mâ, matar, mada, tübet: ma, hellen: μαια, μηιηρ. Ide tartoznak. melyek közvetlenűl szülésre, táplálásra vonatkoznak, mint, a magyar: eme, emlő, emlet, emse, nő, ene, ünő, a német: Amme, a szanszkrit an (élni), dsan (szülni) stb. tehát rokon az élet, életadás, szülés, növekedés fogalmával.
