ARCZUL, (ar-cz-ul) ih. 1) Szemközt azon irányról, tájról, mely felé az arcz van fordulva. Arczul fúj a szél. Arczul hordja a havat a förgeteg. Arczul rohanni meg valakit. 2) Erőszakos illetésre, ütésre vonatkozva: arczul csapni, ütni, vágni valakit, am. arczát megcsapni, ütni, vagy arczon ütni. Az első pont alatti értelemben megfelel e kérdésre: honnan? mily tájról? s így tulajdonkép és helyesen arczól volna, mint: alól, elől, felől, mögől, tehát arczól fú a szél = arcz elől, arcz felől. A második ponti érteményben e kérdésre felel meg: hol? s képzője azon ul, (ül), mely helyállapító ezekben: alul, hátul, elül, fölül, kívül belül. V. ö. ARCZÉ.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.