~ AST

Full text search

~ AST, (as-t) hangrendi módosítással, est, ěst, ost, öst, öszvetett képző, mely igehatárzókat képez. Alkatrészei az öszvekötő as, es, ěs, os, ös, és határzókat képezni szokott t, pl. al-ant, kép-es-en-t, vagy kép-es-in-t, alkalmas-an-t, vagy alkalm-as-in-t, kivál-t, néz-t. Ugyanezen t egy érvényü az an en határzóval, mely a régieknél gyakoribb volt, mint ma, pl. a Kinizsi Pálné imakönyvében: „rettenetösség-öst (rettenetesség-esen) huzattatol vala;“ „nagy bőség-öst (bőség-esen) kiontád;“ „méltóság-ost (méltóság-osan) engem meghallgass;“ „görjedet-öst (gěrjedet-ěsen) ha ölellek.“ Hasonlóak a mai: egyen-est = egyen-esen, bizony-ost = bizony-osan, vegy-ěst, = vegy-ěsen, öröm-est = öröm-esen, rettenet-ěst = rettenet-esen, öszv-est = öszv-esen. Ide tartozik az elavult el-eszt (primitus, antiquitus), honnan, elesztebb (antiquius, prius) az el (prae) gyöktől, tehát = el-est, el-est-ebb, mint: miel-est = quamprimum, meg-est = iterum. Ugyanezen képző rejlik a vást vést igehatárzóban is, pl. folyvást = folyva-ast, bizvást = bizva-ast, nyargalvást = nyargalva-ast, lépvést = lépve-est stb.
Minthogy ezen képző világosan módhatárzó, s mint olyan ezen kérdésre felel meg: hogyan? mikép? mimódon? nem lehetünk egy véleményben Révaival, ki a magyar est ost öszvetett képzőt az eszt-lapp ast est- és fordított finn sta ste-vel rokonítja; mert ezek úgynevezett ablativust képeznek, pl. Vattus-est = tető-től, tető-ből, tető-ről, kala-sta = hal-tól, ellenben a magyar est ost ast stb. inkább öszvetevést jelentenek, mi az astul ostul stb. képző jelentéséből kitünik. Több hasonlatot gyanítunk a német st határzóval, pl. er-st = el-est, streng-st = legszor-ost, näch-st legközelebb, würdig-st méltóság-ost.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi