~ ÁD, (1)
~ ÁD, (1) hangrendileg párhuzamos magashangu társa éd, szóképző, mely néhány mellék és főneveket alkot, mint: galád, család, cseléd, segéd, negéd. Úgy látszik, hogy ezen ád éd eredetileg az illető törzsszók véghangzójából (gal-a, csal-a, csel-e, stb.) és d toldalékbötüből állott öszve, olyformán, mint a Mocsolád, Karád, Ürgéd, stb. helynevekben.
