ÁGAS
ÁGAS vagy ÁGOS, (ág-as vagy ág-os) (2), fn. tt. ágas-t, tb. ~ok. Két ággal végződő s földbe vert fa oszlop vagy rúd, melynek ágai közé valamit fektetnek, s mely az illető tehernek mintegy tartalékul szolgál. Kútágas, mely a gémet tartja. Házágas, melyre a ház födele nehezkedik. Átv. tréfás ért. tót ágas, midőn valaki fejre áll, és szétvetett lábszáraival ágast képez. Mint helynév előfordúl régi oklevelekben (Ogus, Agos, Agas. Jerney. Nyelvkincsek).
