ÁLLHATATLAN
ÁLLHATATLAN, (áll-hat-atlan) mn. tt. állhatatlan-t, tb. ~ok. Aki átvitt értelmüleg egy helyen állani, azonegy állapotban maradni nem szokott, azaz tetteiben, föltételeiben változékony. Állhatatlan, mint a sátoros czigány, mint a gyermek. Állhatatlan szeleburdi. Mondjuk változékony dolgokról is. Állhatatlan idő, szerencse, sors. Igehatározóul használva am. állhatatlanul.
