BABA, (1)
BABA, (1), (bab-a) fn. tt. babát, tb. babák. 1) A báb-féle gyermekjátékszer kicsinyített alakja. 2) Kis gyermek, honnan: megbabázni, am. szülni. Szép baba, csecse baba. Nevét ez értelemben hihetőleg a kis gyermekek petyegésétől (németül babbeln) vette: pe-pe, ba-ba. V. ö. BEB, elvont gyök. 3) Népies nyelven így nevezi a legény kedvesét, szeretőjét. Édes babám. Az én babám nem kis baba. Vörösmarty.
„Kicsin falu, fehér ház!
Hát te babám, mint csinálsz?
Héj! egyengetem magamat,
Várom a galambomat.“
Hát te babám, mint csinálsz?
Héj! egyengetem magamat,
Várom a galambomat.“
| Népdal. |
A szeretőknek több más megszólitásaik is vannak: alak, gyöngyalak, csillag, kincsem, lelkem, rózsám, violám stb.
Rokonok az arab babosz, angol baby, svéd babe, latin puber, olasz bambino, német Bube, finn vauva, stb.
