BÁBA, (1)
BÁBA, (1), (báb-a) fn. tt. bábát, tb. bábák. 1) Nőszemély, ki a szülő, vagyis babázó asszonyokkal bánik. Okleveles bába. Falusi, városi bába. Sok bába között elvész a gyermek. Km. Kurva legyen a bábád. Km. Törökül: ebe. 2) A népmesékben bűbájos, boszorkányféle vén banya, vas orru bába. Ez értelemben egyezik vele a szláv baba. 3) Gyermekjátéki műszó, melylyel a távolságot lépésenként meghatározzák. Egy bába tíz láb mértéket tesz. 4) Erdélyben így nevezik a havasi szarkát.
