BEHAJT, (be-hajt) ösz. áth. és önh. 1) Valaminek egyik végét kajmósan, kampósan, horgasan, meggörbíti s másik vége felé befordítja. Behajtani a villa hegyét, a gereblye fogát. Behajtani a szeget, gombostűt. 2) Valaminek kiterjesztett széleit öszvegöngyölíti, s közepe felé tekeri, befelé fordítja. Behajtani a köpönyeg szárnyait. Behajtani a gallért. A nyilt kapu, ajtó, ablak szárnyát behajtani. 3) Embereket vagy más állatokat bizonyos helyre beűz, beterel. Az éjjeli csavargókat behajtani a falu házába. A malaczokat az ólba, a juhohat az akolba behajtani. Különösen tilosban kapott vagy bitang marhákat beterel és zár alá vesz. A vetésekről behajtani a juhokat, ökröket. Sárga csikó a paripám, azon mennék hozzád babám, de a csősz tilosba kapta, a bíróhoz behajtotta. Népd. 4) Átv. ért. behajtani az adót, adósságot, am. sürgetés által beszedni.
A két első pont alatti hajt gyöke azon haj, mely a görbeséget jelentő kaj gyökkel rokon, melynek származékai: kajcs, kajla, kajmó, kajsza, stb. A harmadik pont alatti hajt gyöke pedig az indulatszó vagyis űző, kergető haj! melynek származékai: hajsza, hajhó, hajsz, hajszol, hajhász, hajtsár, hajdu, stb. Ide tartozik 5) az önhatólag használt behajt, azaz, bizonyos fogatu szekéren, kocsin bemegyen valahova. Szép négylovas kocsin behajtott hozzánk. Behajtani az udvarra, a vendégfogadóba. V. ö. HAJT.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.